A kutyák ízlelése

Elgondolkoztál már azon, hogy a kutyád hogyan érzékeli a körülötte lévő világot? Manapság már családtagként kezeljük a kutyákat, sok időt fordítunk rájuk, ám így is könnyen félreérthetjük őket, ha nem ismerjük a kommunikációjukat, a szükségleteiket, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megértsük az érzékszerveik működését. 

Ötrészes sorozatunkban a kutyák érzékszerveit járjuk körbe. A látásukkal kezdtük, a második részben a szaglásukkal foglalkoztunk, most pedig lássuk, hogyan működik az ízek érzékelése a kutyáknál! 

Érdekességek a nyelvről és az evésről  

Egy kis anatómia az ízek érzékelésével kapcsolatban 

Az ízlelésért a nyelv felületét beborító ízlelőbimbókon található receptorok felelősek. Ahogy biológia órán is tanultuk, ötféle íz létezik: a sós, az édes, a savanyú, a keserű és az umami. Bizonyos esetekben még a szaglás is szerepet játszik az ízlelésben. 

Minden ízreceptornak más-más feladata van, és nem kizárólag az élelem ízének érzékeléséért felelnek. A sós ízt érzékelő receptorok a szervezet elektrolit-háztartásának egyensúlyát segítenek fenntartani, az édes ízt érzékelők felismerik a glükóz vagy a fruktóz jelenlétét, a keserű ízt érzékelő receptorok a mérgező anyagokat segítenek felismerni, az umami ízt érzékelő receptorok az aminosavakat, például a glutamátot azonosítják, míg a savanyú ízt érzékelők a romlott eleségre figyelmeztetnek. 

Az ízlelőbimbók által különválasztott ízinformációk négy különböző koponyaidegen keresztül érik el az agy talamusznak nevezett részét. Ott további információkkal, így a hőmérsékletre vonatkozó, illetve mechanikus, zsigeri és fájdalomhoz kötődő információkkal kiegészülve az adott egyed végül képes eldönteni, hogy fogyasztható-e, amit megkóstolt. 

Milyen jellegű táplálékot részesítenek előnyben a kutyák? 

Ha nem lenne gazdi, aki minden nap eteti őket, a kutyák napi többször, de egyszerre kevesebbet ennének. Persze a vadonban ez a vadászatok sikerességétől is függ. Egyes kutatások próbálták feltérképezni, hogy milyen ízeket részesítenek előnyben a kutyák. Az eredmények alapján az első helyen a marhahús áll, majd ezt követi a sertés-, a bárány-, a csirke- és a lóhús. A száraz tápokkal szemben a konzerves eledelt részesítik előnyben, míg a nyers hússal szemben a főtt húst.  

Mi állhat az étvágytalanság hatterében? 

Az étvágy csökkenését gyakran egészségügyi problémák idézik elő, például a bélrendszer betegségei vagy gyomorpanaszok. Más esetekben pedig olyan viselkedés-problémák a felelősek az étvágytalanságért, amelyek a stresszel, idegességgel, a gazdi figyelmének hiányával vagy ízleléshez kötődő rossz élménnyel, vagyis undorral hozhatók összefüggésbe. Néhány kutya az energiafelhasználáshoz, illetve a környezet hőmérsékletéhez igazítja a tápanyagbevitelét. 

Na és miért esznek a kutyák ürüléket? 

A kakievés vagy tudományos nevén koprofágia a kutyák egynegyedét érintő probléma. Nem köthető a jelenséghez komoly egészségügyi rendellenesség, bár nagyobb kitettséget idéz elő bizonyos parazitákkal szemben, és persze kellemetlen a látvány, illetve a tudat a gazdi számára, hogy kedvence mit is csinál éppen. Egy tanulmány szerint a terrierek, a vérebek és a shetlandi juhászkutyák hajlamosabbak a koprofágiára. 

Pica, vagyis a nem ehető dolgok elfogyasztása 

A fiatal kutyák fűevése, ami egyébként eső után gyakrabban fordul elő, nem sorolandó ebbe a kategóriába. A pica ehetőnek egyáltalán nem minősülő tárgyak elfogyasztását jelenti, ami mögött gyakran egészségügyi problémák húzódnak. Az esetek kisebb részében a nem ehető tárgyak nyalogatása, szopogatása, rágása és lenyelése kényszeres viselkedés.  

Miért lesznek egyes kutyák agresszívak, ha eledelről van szó? 

A kutyák nem az osztozkodásról híresek. Az élelem a túlélés záloga, ezért ösztönösen védik az értékes táplálékot, ami sokszor más állatok vagy akár az ember irányába mutatott agresszív viselkedésben nyilvánul meg, ha az evés közben közeledni próbál. A legjobb, ha kedvenceinket egymástól elkülönítve etetjük, és nem zargatjuk őket táplálkozás közben. 

Túlzásba lehet vinni a nyalogatást? 

Mivel a nyalogatás kedvenceinknél egyfajta önnyugtató mechanizmus, ezért ehhez köthetően is kialakulhatnak kényszeres viselkedésminták, legyen szó például a falak, a szőnyeg vagy egyéb tárgyak nyalogatásáról, illetve a túlzásba vitt öntisztogatásról. Kutatások szerint a tárgyak nyalogatása inkább gyomor- és bélrendszeri problémákhoz, míg az önnyalogatás gyakran fájdalomhoz vagy viszketéshez kapcsolható. 

Milyen szerepet játszik a mikrobiom? 

A bélrendszerben előforduló baktériumok nemcsak az emésztésben és immunrendszer egészségében játszanak szerepet, de a viselkedésre is hatással lehetnek. A belek és az agy közötti kapcsolatot emberek esetében már évek óta vizsgálják, újabban pedig a kutyák esetében is végeznek kutatásokat ezen a területen 

Egy tanulmány például kimutatta az emberi agresszió és egy bizonyos baktériumfaj jelenléte közötti kapcsolatot. Más tanulmányok pedig szoros összefüggést találtak bizonyos bélbetegségek és a szorongás között. Fontos felfedezés, hogy a baktériumok egyensúlyának helyreállítása az általános egészség szempontjából és bizonyos viselkedésproblémák esetén is hatékony megoldásnak bizonyulhat. 

A kutyák lenyűgözően érdekesek 

Az ízérzékelés és a nyelv felépítése nem csupán a táplálékról és annak élvezetéről szól. A kutyák más (számunkra olykor kellemetlen) dolgokra is használják a nyelvüket, és az, hogy mit fogyasztanak el, pedig nemcsak az egészségügyi állapotukat tükrözi, hanem viselkedési problémákra is rámutathat. 

Ha nem szeretnél lemaradni a következő részről, iratkozz fel az Adaptil Blogra!