A kutyák szaglása

Elgondolkoztál már azon, hogy a kutyád hogyan érzékeli a körülötte lévő világot? Manapság már családtagként kezeljük a kutyákat, sok időt fordítunk rájuk, ám így is könnyen félreérthetjük őket, ha nem ismerjük a kommunikációjukat, a szükségleteiket, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megértsük az érzékszerveik működését. 

Ötrészes sorozatunkban a kutyák érzékszerveit járjuk körbe. A látásukkal kezdtük, most pedig folytassuk az egyik legfontosabbal, a szaglásukkal! 

Bízd az orrára! 

 Szinte közhely, hogy az állatok szaglása sokkal jobb a miénknél, hiszen az ember kevésbé van ráutalva a szagok érzékelésére. De mit jelent ez a különbség? A kutya példáján levezetve rögtön világossá válik! 

Az orr felépítése és a szaglórendszer 

Egy jó szimatú kutya orra a sztereotípiák alapján hosszabb, mint egy átlagos kutyáé, és az orrhossznak valóban van köze a szaglás erősségéhez. Persze az is számít, hogy mi van odabent! 

Az orrjáratok kusza labirintussá válnak az orrkagylók által, amelyek arra hivatottak, hogy növeljék a felületet, amellyel a beáramló levegő érintkezik, mielőtt a belőlük nyert információ eljut az agyba. 

Az orrjáratban a levegő 88%-a az egyik úton a tüdőbe jut, a 12%-a pedig egy másik utat bejárva a szaglásért felelős területekkel érintkezik. Az orrkagylók által biztosított nagyobb felület ezen a ponton játszik szerepet. A kutyák esetében 300 millió szaglósejtnek jut hely, míg az ember kénytelen beérni 6 millió receptorral. 

A szaglósejtek az orrüreget beborító szaglóhám részét képezik, amely nyálkás felületének köszönhetően gyűjti be a zsírban oldódó szerves vegyületeket, azaz az illatanyagokat. A receptorok a szagokból nyert információt aztán az agy felé továbbítják. 

Az eddigiek alapján tehát érthető, hogy a rövidebb vagy nyomottabb orrú kutyák miért teljesítenek rosszabbul a szaglást vizsgáló teszteken. Egyszerűen kevesebb felület jut az orrüregükben a szaglósejteknek. 

A szagok olyan fontosak a kutyák számára, hogy 40%-kal nagyobbra fejlődött a szaglógumójuk az emberénél, amely nem mellesleg az agy szaglásért felelős része.  

Az illatokból nyert információ nem áll meg a szaglógumónál, hanem eljut az agy többi részébe is, például az érzelmekért felelős amigdalába is. Ezért fordulhat elő, hogy szagok vagy illatok emlékeket, érzelmeket ébresztenek.

Előfordul már veled például, hogy a frissen sült házi sütemény illatáról eszedbe jutott a nagymamád? Vagy valakinek a parfümje emlékeztetett a fiatalkori nagy szerelmedre? A szagok hatására pontosan ez történik a kutyákkal is, ahogy azt 1994-ben egy Peter Hepper nevű kutató is alátámasztotta. Az eredményei szerint ismerős kutyák két év elteltével is emlékeznek a másikra a szaguk alapján. 

Persze Pavlov kísérleteit is említhetnénk, aki felfedezte, hogy az eledel illata összefüggésben áll a kutya nyáltermelésével, klasszikus kondicionálás segítségével pedig a jelenséget kihasználva szagok által viselkedésbeli változást tudott elérni az ebeknél.  

Egy későbbi kísérlet további érdekességre mutatott rá: egy kutya ijedtségéből képes volt megnyugodni pusztán azáltal, hogy érezte a kísérletvezető ruhájának illatát, amihez erősen kondicionált pozitív érzéseket társított. 

Feromonok 

 A feromonok olyan kémiai vegyületek, amelyek különböző váladékok részeként ürülnek a szervezetből, és fontos kémiai üzeneteket közvetítenek az adott faj egyedei között. Ezeket az üzeneteket a Jacobson-szerv vagy vomeronazális szerv fordítja le az állatok számára, amely az embereknél nem található meg. 

Ezek az üzenetek egy kicsit más utat járnak be, mint a szagok. Közvetlenül az agy érzelmi központjára hatnak, hiszen olyan fontos információkat hordoznak, mint a közelben leselkedő másik egyed jelentette veszély vagy a párzási lehetőség.  

Az eredmény pedig valamilyen fiziológiai válasz vagy viselkedésbeli változás. A vomeronazális szerv segítségével a kutyák egymás és a mi érzelmeinket is képesek kikövetkeztetni, illetve ez segíti őket különböző betegségek felismerésében is. 

Erre a jelenségre alapozva léteznek kutyaferomont tartalmazó készítmények, mint például az ADAPTIL. Kísérletek bizonyítják, hogy ezek a termékek hatékonyan nyugtatják az anyukájától újonnan elválasztott kiskutyákat, vagy az utazástól, hangos zajoktól és egyéb helyzetekben szorongó felnőtt kutyákat is. 

Jelölés 

 A kutyák mindenki által ismert kommunikációs eszköze a pisivel való jelölés. Ha egy kutya egy korábban vizelettel megjelölt területen szimatol, a szagok által szerzett információk alapján képest meghatározni, hogy az állat, aki ott járt, milyen fajhoz tartozik, milyen nemű, készen áll-e a szaporodásra, de akár egy konkrét egyedet is felismer. A pisilés utáni vakarózás további szagminták elhintésére szolgált.  

 A kutyák a fülük, szájuk, ivarszerveik és végbélnyílásuk körül található mirigyeik segítségével további értékes információkat tartalmazó illatanyagokat juttatnak az adott felületre dörgölőzés által.

Szagos érdekességek 

 Túl sok érdekesség van a kutyák szaglásával kapcsolatban, de azért párat megemlítenénk. 

Például a kutyák egyszerre tudnak ki- és belélegezni, ezáltal másodpercenként 300-szor cserélheti a levegőt az orruk szimatoláskor! 

Az időt is pontosan tudják a levegőben terjengő illatok alapján, mivel a nap különböző napszakokban más és más területeket melegít fel, ezáltal különböző szagokat szabadít fel.  

A kutyák három dimenzióban érzékelik a szagokat. Az orrlyukaik egymástól függetlenül is képesek működni, az így nyert információt meg egybegyújra az agyuk. 

Képesek hat hét után is illat alapján megkülönböztetni az egypetéjű ikreket, illetve ugyanennyi idő elteltével érzik az üvegen hagyott ujjlenyomat illatát! Ezek után meg sem lepődnénk, ha egy tűt is megtalálnának a szénakazalban, mint ahogy kiszagolják fél teáskanálnyi cukor jelenlétét egy versenymedencényi vízben! 

Mi is előnyt kovácsolunk a szaglásukból 

Nem meglepő, hogy ismerve a kutyák képességeit sok területen használjuk ki a szaglásuk nyújtotta lehetőségeket, például kábítószerek, robbanóanyagok, fegyverek, készpénz, csempészáru, eltűnt emberek, emberi maradványok felkutatására, illetve betegségek szűrésére, legyen szó akár rákos sejtek felismeréséről. 

Összefoglalva 

 Régóta tudjuk, hogy a szaglás a kutyák életének létfontosságú része, amelynek segítségével térképezik fel a környezetüket. Az szaglószervük és az agyuk különleges felépítésének köszönhetően részletes információkat szereznek a szagok által, amelynek a veszély elkerülésében, az élelem felkutatásában és a más állatokkal való kommunikációban veszik hasznát. 

Mi pedig még csak most kezdjük igazán megismerni a kutyák szaglását, amelyet már régóta használunk a bűnüldözésben, illetve életmentés során, újabban pedig a gyógyászatban.  

A kutyák szaglása tehát valóságos csoda, amely további meglepetéseket tartogathat számunkra, csak úgy ahogy kedvenceink többi érzékszerve, amelyekről a következő részekben lesz szó! 

Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel az Adaptil Blogra! 

Ha megismernéd a nyugtató hatású ADAPTIL termékeket, akkor látogass el a www.adaptil.hu oldalra!