Tanítsd meg a kutyád az egyedüllétre!

A szeparációs szorongás a kutyák nem kívánatos viselkedését jelenti egyedüllét során. A viselkedésterapeuták szerint ez az egyik leggyakoribb probléma, amely kutyákat érint, és ezt különböző tanulmányok is alátámasztják, amelyek szerint a kutyák egyharmada szembesül élete során az egyedüllét okozta szorongás tüneteivel. Éppen ezért minden gazdi számára fontos, hogy tisztában legyen a jelenséggel és a lehetséges megoldásokkal! 

Az, hogy egy kutya egész életében jól viselte a magányt, még nem jelenti azt, hogy sosem alakulhat ki nála szeparációs szorongás például egy hosszabb együtt töltött időszak, mondjuk egy nyaralás, betegszabadság vagy otthoni munkáról való átállás után.  

Nem is várhatjuk el kedvenceinktől, hogy megszeressék az egyedüllétet, hiszen legszívesebben a nap huszonnégy órájában mellettünk lennének, de sokat tehetünk azért, hogy jobban viseljék a nélkülünk töltött időszakokat. 

Ahhoz, hogy kedvencünk elviselje az egyedüllétet:

• Alkalmazkodnia kell a környezetéhez. 
• Erős kapcsolatot kell kialakítania a gazdival. 
• Jól érthető jelzésekre van szüksége a távozásunkkor.
• Rendszeres egészségügyi ellenőrzésen kell átesnie.
• Gyakorolnia kell az egyedüllétet ellenőrzött körülmények között.
• Meg kell figyelnünk, hogy hogy viselkedik, amikor egyedül van. 

A továbbiakban a fenti pontok mentén fogunk haladni.

Alkalmazkodás a környezethez 

A kutyák számára az otthoni körülmények mindenképpen megváltoznak, ha egyedül maradnak: nem szól a tévé, nincs gyerekzsivaj, nincsenek nyitva az ajtók és ablakok. Egyes kutyák ketrecben töltik magányos óráikat, míg másokat kitessékelnek az udvarra. 

Érdemes törekedni arra, hogy kedvencünket a lehető legkevesebb változás érje az otthoni környezetében ahhoz képest, mint amit akkor tapasztal, ha együtt van a család. Például ha nem szeretnénk, hogy egy adott helyiségbe bemenjen, amikor egyedül van, ne engedjük be akkor sem, ha vele vagyunk! Vagy ha szinte egész nap szól a tévé vagy a rádió, akkor se kapcsoljuk ki őket, ha elmegyünk otthonról! A lényeg, hogy a lehető legtöbb dolog maradjon úgy, mintha el sem mentünk volna. 

Mielőtt magára hagynánk kutyánkat, mindig győződjünk meg arról, hogy mindene megvan, amire csak szüksége lehet, tehát eledele, ivóvize és játékai, amivel elszórakoztathatja magát. Utóbbi fontosabb, mint gondolnánk, hiszen egy kutya számára a legjobb módja a magány elviselésének a figyelemelterelés és a különböző önnyugtató tevékenységek gyakorlása, például a rágás. Éppen ezért adjunk neki valamit, amit nyugodtan rághat, amíg távol vagyunk! 

Alakítsunk ki védett kuckót a számára, ahová félrevonulhat pihenni. Érdemes olyan helyet választani, amely a lehető legkevésbé kitett a külvilág zajainak, különösen akkor, ha kedvencünk fél a hirtelen hangoktól. Egy ADAPTIL Párologtató sokat segíthet kutyánknak abban, hogy megbirkózzon az egyedülléttel, hiszen olyan kutyaferomonokat bocsát ki magából, mint amilyenekkel az anyakutya nyugtatja a kölykeit az alomban. Bátorítsuk kedvencünket, hogy akkor is használja a kuckóját, ha otthon vagyunk vele, különben a távollétünkben sem fog oda félrevonulni!

Erős kötődés kialakítása 

A gazdi és a kutya között kialakult kötődés minősége meghatározza az adott kedvenc elégedettségének mértékét. Minél erősebb a kapocs, annál jobb a kapcsolat a kutyánkkal, bár sokan összetévesztik az erős kötődést a függő kapcsolattal, ami inkább önbizalomhiányra utal. A jó kötődés kialakítása érdekében érdemes odafigyelni az alábbiakra:

• Ne alkalmazzunk büntetést! Forduljunk kutyánkhoz szeretettel és megértéssel! 
• Kommunikáljunk érthetően, ugyanazokkal a jelzésekkel, és segítsük kutyánkat az önbizalmának kialakításában, így nem lesz szüksége arra, hogy állandóan a nyomunkban legyen! 
• Legyünk következetesek! Húzzunk olyan határokat és hozzunk olyan szabályokat, amelyek állandóan tarthatók számunkra és a családtagok számára is!

A távozás menete 

A korábbi tanácsokkal ellentétben igenis hasznos, ha szóbeli jelzést adunk kedvencünknek a távozásunk szándékáról, jól elkülönítve a közös séta idejének jelzésétől. 

Több megoldás is létezik erre. Például használjuk a „Marad!” vagy „Most nem jöhetsz!” kifejezéseket abban az esetben, ha egyedül távoznánk. Ha pedig közös sétára megyünk, akkor mondhatjuk a kutyánknak, hogy „Itt a séta ideje!”. A lényeg, hogy a kiszámíthatóság által könnyebben kezelje a frusztrációt, amit a maradása okoz, ugyanis az ilyenkor érzett frusztráció fontos eleme a szeparációs problémák kialakulásának. 

Frusztráció akkor jelentkezhet kutyánknál, ha azt hiszi, hogy valami olyan fog történi, amit elvár, ám az mégsem történik meg. Amikor készülünk elmenni otthonról, kedvencünk arra számíthat, hogy közös sétára megyünk vagy családi kirándulásra, nem pedig arra, hogy egyedül marad. Ha tényleg így van, az részben magyarázatot ad arra, hogy egyes kutyák miért csak akkor érzik magukat rosszul, ha csak ritkán maradnak egyedül, vagy ha az egész család egyszerre távozik otthonról.  

A lényeg tehát az, hogy a frusztráció elkerülése végett egyértelműen jelezzük kedvencünknek, hogy hamarosan egyedül fognak maradni. Ha ismeri a jelzést, lehetősége lesz arra, hogy fokozatosan felkészüljön a magányra, például elvonulhat a kuckójába vagy megkereshet egy másik családtagok, hogy megfigyelje, ő is távozni fog-e.

Állatorvosi vizitek 

Tanulmányok kimutatták, hogy a szeparációs szorongás az esetek nagy részében egészségügyi problémákra vezethető vissza. Éppen ezért érdemes elvinni kedvencünket rendszeres állatorvosi ellenőrzésekre, hiszen a kutyák nem mindig jelzik egyértelműen a fájdalmukat.

Egyedüllét ellenőrzött körülmények között 

A hirtelen változások nem tesznek jót a kutyáknak, ezért érdemes időben felkészíteni kedvencünket! Előfordulhat, hogy egy nyaralás során hosszú időn keresztül folyamatosan egymás társaságában vagyunk, vagy otthoni munkavégzésről hirtelen átváltunk irodában történő munkavégzésre, ami megviselheti kutyánkat, éppen ezért a változások előtt érdemes fokozatosan hozzászoktatnunk az egyedülléthez: először csak rövid időkre távozzunk, majd szép lassan növeljük a házon kívül töltött idő hosszát!

Hogyan viselkedik, ha magára hagyjuk? 

Manapság már könnyen megoldható, hogy kamerás „megfigyelőrendszert” alakítsunk ki otthonunkban, amely segítségével láthatóvá válik, hogy hogyan is viseli a kutyánk az egyedüllétet valójában. A legtöbb esetben ugyanis lényeges különbség van a gazdik által lefestett kép és a tényleges történések között. Kutyánk viselkedésének felügyelete különösen ajánlott napirendváltozás, tűzijátékok és viharok idején. 

Ha a szorongás jeleit véljük felfedezni kutyánkon, érdemes elolvasni korábbi írásunkat, ha pedig nem tudunk megküzdeni a szeparációs szorongással, érdemes felkeresni egy kutyakiképzőt vagy egy viselkedésterapeutát. 

Érdemes feliratkozni az Adaptil Blogra is, hiszen hamarosan újabb hasznos bejegyzéssel jelentkezünk! 

Az ADAPTIL termékek megtalálhatók az állatorvosoknál, az állatpatikákban, a Fressnapfnál, de akár megrendelhetők a Petissimo vagy a Grandopet webshopjából is!