Szevausztok! Ada kutya vagyok, és arról fogok mesélni, hogy miért szeretünk a gazdi lábához bújni.
Valami miatt a gazdim lábának egyszerűen nem tudok ellenállni. Nem mindegyik kutya osztja a véleményemet, de szerintem a legmegnyugtatóbb dolog a világon begubózni a gazdimmal a meleg kandalló elé, és odabújni a lábához.
Nincs is más választásom, ugyanis termetes keverék kutya vagyok, ezért a gazdim ölében biztosan nem fogok ücsörögni. Higgyétek el, próbáltam! Amikor még kölyök voltam egész jól ment, aztán ahogy telt-múlt az idő, egyszer csak túl nehéz lettem a gazdimnak. Mindegy, úgysincs elég hely kettőnknek egy széken…
De hát erre találták ki a lábhoz bújást, nem? Így is közel tudok kerülni a gazdimhoz, és ugyanúgy erősíti a köteléket kettőnk között.
Nem csak azért bújunk vagy ülünk a gazdi lábára, mert annyira jó érzés. Sokszor más oka van:
A gazdim mindig odafigyel arra, hogy érzem magam, ezért pontosan tudja, hogy milyen, amikor feszült vagyok: lihegek, nyáladzok, magam alá húzom a farkamat, hátralapítom a füleimet, és megpróbálok elbújni, ha valami baj van.
Ha ideges vagyok vagy félek valamitől, szeretek a gazdim közelében lenni. Például tűzijátékok vagy nyári viharok idején, hiszen ki nem állhatom azokat hangos durranásokat és a villanásokat. Szerencsére tudja, hogy mire van szükségem ilyen helyzetekben, mert ha vihar vagy tűzijáték várható, jó előre bedug a fekhelyem mellett a konnektorba egy ADAPTIL Párologtatót, amitől újra biztonságban érezhetem magam, mint régen az anyukám mellett. Nagyon megnyugtató érzés, főleg ha közben még a gazdim lábához is odabújhatok.
A szomszéd kutya is hasonló cipőben jár, csak ő az állatorvostól fél, meg az utca zajaitól, ezért a gazdija szerzett neki egy ADAPTIL Nyakörvet, amelynek hatására sokkal kiegyensúlyozottabb lett.
Mindig jó érzés a gazdi közelében lenni, de ha engedi, hogy ráüljek a lábára, számíthatok arra, hogy simit is kapok. Ha egész nap odavan, egyszerűen szükségem van arra, hogy valahogy kimutassa, hogy nem feledkezett meg rólam. Nem mintha lenne más választása, mert mindig elég meleg fogadtatásban van része, amikor megérkezik. Csóválom a farkam, körbe-körbe forgok az izgalomtól és az örömtől, hogy újra láthatom őt.
Ha a gazdim lábára fekszem, akkor biztosan tudhatom, hogy hol van, és ha arrébb áll, én is vele tarthatok.
Ahogy említettem, termetes kutya vagyok, ezért nehéz nem észrevenni, ha ráhuppanok valakinek a lábára. A gazdim is így van ezzel, és olyankor mindig van pár szép szava hozzám, aminek nagyon tudok örülni. Na jó, rendszerint csak annyit mond, hogy túl nehéz vagyok, de én akkor is örülök! Legalább rám figyel egy kicsit, és ha olyan kedve van, inkább lehuppan ő is mellém a földre, és megdögönyöz. A hasamnál nagyon szeretem!
Amikor a gazdim megszabadul a cipőjétől vagy papucsától, a lába olyan jó meleg és illatos, hogy csak na! Tudom, ez egy ember számára bizarrul hangzik, de a kutyák szeretik a gazdijuk szagait! Egyszerűen kellemes és nyugtató érzés, nem véletlen fekszünk rá a ruhákra is. Néha el is szaladok a gazdim zoknijaival, mivel úgy imádom őket! Mellesleg tudtátok, hogy vannak olyan fajták, amelyeket kifejezetten azért tenyésztettek, hogy mindig a gazdijuk közelében legyenek és melegen tartsák őket? Ilyen például si-cu, aki császári dinasztiákat szolgált ily módon. Király, mi?
Az embereknek is lehet rossz napja. Én például mindig észreveszem, ha a gazdim maga alatt van. De hát ezért vagyok én, nem? Egyszerűen csak odabújok a lábához, hogy érezze, mindig ott vagyok mellette és számíthat rám. Kicsit olyan ez, mint azoknál a nagyon okos segítőkutyáknál, csak őket direkt arra képzik ki, hogy gondoskodjanak a mozgásban, látásban vagy valami másban korlátozott gazdijukról.
Az emberekhez hasonlóan a kutyák sem ugyanolyanok, ezért nem mindegyikünk szeret a gazdi lábához bújni, ami nem jelenti azt, hogy ne szeretnének a közelében lenni. Néhány kutyapajtim például csak heverészik a fekhelyén vagy a puha szőnyegen, és elégedett annyival is, ha egy helyiségben lehet a gazdijával. Ők máshogy ápolják a kapcsolatukat, például közös játékkal vagy a tréningek alkalmával.
Mindenesetre legyetek résen, ha kutyátok szokásától eltérően mégis odabújik a lábatokhoz! Lehet, hogy fél, vagy zavarja valami, például egy távoli tűzijáték, amit csak ő hall. Nem árt, ha a gazdimhoz hasonlóan ti is megtanultok olvasni kedvencetek testbeszédéből! Ő aztán tényleg nagyon profi, mindig tudja, hogy mi a bajom, és hogy mivel nyugtathat meg.
Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésemről, akkor iratkozz fel az Adaptil Blogra!
Az ADAPTIL termékeket megtalálod az állatorvosodnál, az állatpatikákban, a Fressnapfnál, de akár megrendelheted a Petissimo vagy a Grandopet webshopjából is.