Szerző Adaptil, közzétéve 3 július 2023
Amikor egy kis kedvenc elhagy minket, az egész család gyászol, beleértve a többi kedvencünket, így a kutyáinkat is. Az ő esetükben a gyászfolyamat azonban nem feltétlenül úgy zajlik, ahogy várnánk, ezért nehezebb felismerni a jeleket és átsegíteni őket a nehéz időszakon.
A hozzánk közel állók elvesztésének feldolgozásában fontos szerepet kaphat a szeretteinkkel vagy szakemberekkel való beszélgetés. A kutyák esetében azonban nincs lehetőségünk beszélgetni az érzéseikről, viszont a viselkedésükből következtethetünk az érzelmi állapotukra.
Fontos, hogy a saját állapotunkat ne vetítsük rá kedvencünkre, és ne próbáljunk meg emberi érzéseket tulajdonítani neki. Ha csak emberi szemszögből próbáljuk megközelíteni a gyászt, azzal gyakran saját magunkat vezetjük félre.
Ehelyett próbáljunk meg minél objektívebben, és minél nagyobb empátiával hozzáállni a kutyánk által átélt veszteséghez. Ahogy az emberek esetében, úgy a gyász folyamata kutyáknál is eltérő lehet, amit befolyásolhat az elvesztett kedvenc és a velünk maradt társunk közötti kötődés mélysége, illetve a nehézségekkel való megküzdési stratégiák is.
A veszteség a napirendre és az életmódunkra is hatással lehet, ami összezavarhatja kutyánkat. Természetes, hogy szeretett kedvencünk elvesztése után nehezebben vesszük rá magunkat, hogy játsszunk egy jót a kutyánkkal vagy elvigyük sétálni, de törekednünk kell arra, hogy minél kevesebb változás érje őt, hiszen a társa elvesztése már így is nagy megterhelést jelent a számára.
Nem tudhatjuk előre, hogy mit vált majd ki kutyánkból a gyász, de a viselkedését mindenképp érdemes figyelni. Hiába ápolt szoros barátságot elhunyt társával, elképzelhető, hogy a gyász szinte észrevehetetlen lesz. Ha azonban a két állat nem volt túl jóban egymással, akkor is előfordulhat, hogy a veszteség mélyen megérinti kedvencünket.
De mire érdemes figyelnünk? A gyász több módon is megnyilvánulhat. Például az étvágy csökkenésében vagy növekedésében, de lehetnek a depresszióhoz hasonló jelei is, például a társaság kerülése vagy csökkent aktivitás, de a családtagokkal való viszony változása, az érintkezés fokozott keresése vagy kerülése is előfordulhat.
A testbeszéd is árulkodó lehet, például a behúzott farok, a görnyedt testtartás vagy a hátralapított fülek is utalhatnak a gyászra, bár ezek a félelem és a stressz tünetei is lehetnek. Viselkedésproblémákat is előidézhet a gyász, például elalvással vagy felkeléssel való nehézségeket vagy ingerlékenységet.
Hogyan támogassuk kutyánkat a gyász során?
Gyásztól szenvedő kutyánk látványa még rátesz egy lapáttal a saját gyászunkra, de akkor is erőt kell vennünk magunkon, hogy segítsünk kedvencünknek átvészelni ezt a nehéz időszakot:
Adjunk időt!
A veszteség feldolgozásához idő kell, de nem igényel különösebb beavatkozást, hacsak nem alakulnak ki egészségügyi vagy komolyabb viselkedésbeli problémák kutyánk esetében.
Több együttlét
Lehet, hogy kutyánk hiányolja az elvesztett társával való mókázást, és a szomorúságunk miatt mi is nehezebben vesszük rá magunkat a sétákra, játékra. Ám ha megpróbálunk több időt tölteni velünk maradt kedvencünkkel, az mindannyiunkra gyógyító hatással lehet.
Tartsuk a napirendet
Törekedjünk rá, hogy a séták és az etetések ideje ne változzon a gyász hatására sem! Legyünk következetesek, próbáljuk tartani magunkat a korábbi szokásainkhoz, jelzéseinkhez kutyánk felé!
Próbáljunk ki valami újat!
A gyászidőszak alatt kifejezetten hasznos lehet mind a kutyánk, mind a saját mentális egészségünk szempontjából, ha kipróbálunk valami új közös tevékenységet, erőltetni azonban semmit se érdemes.
Találkozzunk másokkal!
Ha kedvencünknek a családon kívül is vannak fontos emberek és kutyák az életében, próbáljunk minél több találkozót szervezni velük, bár az eltávozott barát után keletkezett űrt senki se töltheti be, ezért a társaságot sem érdemes ráerőltetni kutyánkra.
Figyeljük a szeparációs szorongás jeleit!
A kutyáknál a társuk elvesztése is kiválthat szeparációs szorongást, amelyről itt lehet bővebben olvasni!
Figyeljük meg, milyen hatással van kutyánkra az egyedüllét!
Lehet, hogy kedvencünk elvesztése után életben maradt kutyánk először marad magára, amikor elmegyünk otthonról, ezért érdemes különösen odafigyelni rá a kezdeti időszakban, és megfelelő módon enyhíteni a magányát.
Óvatosan az új háziállatokkal!
Lehet, hogy egy idő után már készen állunk egy újabb háziállat befogadására, azonban kedvencünk még nem nyitott egy új barátságra, ezért mindenképp törekedjünk a fokozatosságra, ha mégis befogadnánk egy másik kutyát vagy egyéb állatot, de készüljünk fel arra is, hogy változtatnunk kell a szándékunkon kedvencünk érdekeit szem előtt tartva.
Keressünk fel szakembert!
Ha úgy látjuk, hogy a gyász kedvencünk egészségi állapotára is rányomja a bélyegét, mindenképp keressünk fel egy állatorvost! Ha szeretnénk javítani a hangulatán, érdemes kipróbálni nyugtató kutyaferomonokat tartalmazó készítményeket, lakásban tartott kutya esetén például az ADAPTIL Párologtatót, udvaron tartott kutya esetén pedig az ADAPTIL Nyakörvet.
A gyász tehát így vagy úgy, de mindenképp hatással lesz kedvencünk életére is. Gazdiként az a feladatunk, hogy fokozottan figyeljünk gyászoló kutyánk viselkedésére, hogy minél nagyobb támogatást nyújthassunk neki a nehéz időszakban.
Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésről, akkor iratkozz fel az Adaptil Blogra!
Az ADAPTIL termékeket megtalálod az állatorvosnál, az állatpatikákban, a Fressnapfnál, de akár megrendelheted a Petissimo vagy a Grandopet webshopjából is!
Mondd el a véleményed!
Szeretne feliratkozni blogunkra?