4 szívmelengető kutyás történet - 1. rész

A kutyák az ember legjobb barátai, és ez sosem volt nyilvánvalóbb, mint az elmúlt két évben. Feltétel nélküli szeretetükkel, boldog farkcsóválásaikkal felbecsülhetetlen tagjai a családoknak.  

De nem csak a cukiságukkal tűnnek ki, hiszen számtalan lenyűgöző történetet hallani a túlélőképességeikről, elszántságukról és az ember iránti elkötelezettségükről. 

Éppen ezért összegyűjtöttünk néhány érdekes történetet, hogy együtt ünnepelhessük kedvenceinket és egy kis örömet csempésszünk a szürke hétköznapokba.  

Íme tehát kutyás történeteket bemutató sorozatunk első része! 

4 kutyás történet 

1. Hero, a nagy túlélő 

Még 2017-ben történt a svédországi Huddinge közelében, hogy egy család elment sétálni egyet a közeli erdőben, ahol számukra teljesen felfoghatatlan körülmények között találtak rá egy elhagyott husky kölyökre. A kiskutya már alig kapott levegőt, a farkát pedig lárvák hada lepte el.  

A család azonnal elvitte a szerencsétlenül járt ebet a közeli Danderydben található állatkórházba, de nem voltak túl jó kilátásai, hiszen út közben újra is kellett éleszteni. Az állatkórház szakembereinek, egy svéd kutyamentő szervezet áldásos munkájának és a kezelésekre összegyűjtött adományoknak hála a kis huskyt sikerült visszahozni az életbe. 

Azóta új családjával él egy Täby nevű településen. Kezdetben nagyon gyenge volt, járni is alig tudott és kézből kellett etetni. 

Mára azonban erős és elszánt felnőtt vált belőle, aki a Hero, azaz a „hős” nevet kapta megtalálásának helyszíne után.

2. Max, a csodakutya  

2006-ban Kerry Irving közlekedési balesetet szenvedett, amely során súlyos sérüléseket szerzett, fájdalmai pedig hosszú időn keresztül gyötörték. Nem tudott járni, és depresszióba esett. 2008-ban azonban megváltozott az élete, ugyanis örökbe fogadott egy Max nevű angol springer spánielt. 

Max nem sokkal később a közösségi média ünnepelt csillaga lett, ugyanis gazdája rendszeresen közölt róla fotókat, és beszámolt követőinek arról, hogyan változtatta meg életét a kutyával való szoros kapcsolat, a feltétel nélküli szeretet és támogatás. 

Kerry és Max a világjárvány idején sem tétlenkedtek, ugyanis minden nap közvetítették séta közbeni kalandjaikat, mókázásaikat az angliai Cumbria régióban található tavak környékéről. Közben csatlakozott hozzájuk másik két eb, Paddy és Harry, a vidám kis csapat pedig több százezer embernek nyújtott vigaszt és támogatást a világhálón keresztül a lezárások idején. 

Max tehát virtuális terápiás kutyává lépett elő, később pedig komoly szerepet kapott a nyilvánosságban iskolai látogatásaival és azzal, hogy mintegy 300.000 fontot gyűjtött össze különböző szervezetek, például a PDSA javára. Még a királyi családdal is kapcsolatba került, hiszen lehetőséget kapott arra, hogy találkozzon Vilmos herceggel és Katalinnal a Kensington-palotában. Mindezek mellett ő az első házi kedvenc, aki elnyerte a PDSA érdemrendjét.  

Max nemcsak Kerry Irving életét változtatta meg, hanem sok-sok embernek segített átvészelni a magánnyal, gyásszal, idegeskedéssel és félelemmel teli, sötét időszakot. 

Erőfeszítései elismeréseképp a négylábú híresség egy bronzszobrot is kapott, amely a Lake Disrtrictbeli Hope Park egyik padján áll, így bárki hozzábújhat ehhez a hűséges és odaadó kutyushoz. 

3. A rekorder 

Köztudott, hogy a kutyák megőrülnek a labdákért, de egy Finley nevű eb egészen új szintre emelte a játékot. 

Mondhatjuk, hogy Finley a szó szoros értelmében nagyszájú, hiszen egyszerre hat teniszlabda is elfér benne. Gazdija, Erin Molloy közreműködésével és különleges képességének köszönhetően ezzel új Guinness-rekordot állított fel! 

A New Yorkban élő golden retriever egészen 2017 óta „titkolta” lenyűgöző képességét, míg végül felfigyeltek rá a rekordokat elbíráló bizottságnál. 

Instagram-profilján (@finnyboymolloy) a következőképp közölte a jó hírt: „Óriási híreim vannak! Immáron hivatalossá vált, hogy én is szerepelni fogok a 2022-es Guinness Rekordok Könyvében! Nem volt könnyű, egy örökkévalóságnak tűnt, de sikerült! Köszönöm minden kedves barátomnak és rajongómnak, aki végig támogatott teniszlabdákkal szegélyezett utamon!” 

Ezúton is gratulálunk neked Finley! 

4. Finn, a kutya a plakátokról, aki még Simon Cowellt is megríkatta 

2016-ban Dave Wardell rendőr és hűséges német juhászkutyája késes támadás áldozata lett. Finn majdnem belehalt a fejét és mellkasát ért sérülésekbe, de a brit sajtónak köszönhetően rengeteg támogatás érkezett a kutya felépülésére. 

Wardell a gyógyulás ideje alatt végig a kutyája mellett maradt, még együtt is aludtak! Három hónap elteltével Finn újra munkába állhatott, de 2017. áprilisában visszavonult a rendőri munkától.  

Ám ez még nem minden, ugyanis felépülése és nyugdíjazása után Finn egy plakátkampányban vett részt, amelyet a szolgálati állatok, például rendőrkutyák és lovak elleni támadásokért kiszabható büntetés súlyosbításáért indítottak.  

A kampány során a kutya és gazdája számos nyilvános eseményen vett részt, díjkiosztó gálákon és tévéműsorokban is szerepeltek, például különböző hírcsatornákon, de eljutottak a Britain’s Got Talent nevű népszerű tehetségkutatóba is, ahol még a legszigorúbb zsűritag, Simon Cowell szemébe is könnyeket csaltak.  

A sok szereplés nem volt hatástalan, ugyanis a kampánnyal sikerült elérni, hogy szigorítsák a 2006-os állatjóléti törvényt, így ma már nem olyan egyszerű önvédelemre fogni a szolgálati állatok bántalmazását. Az új rendelet a Finn-törvény nevet kapta, és újabb kampányhoz vezetett, amelynek eredményeképp a korábban állatkínzásért maximálisan kiszabható büntetés hat hónapról öt évre emelkedett. 

És itt sincs vége a történetnek, ugyanis Finn azóta egy nyugdíjazott rendőrkutyák támogatására létrehozott szervezete nagykövetévé lépett elő. 

A támadás óta évek teltek el, de Wardell és Finn azóta sem feledik a történteket: „Minden évben október 5-én éjjel 2 körül verejtékben ázva riadok fel. Pontosan ekkor történt a támadás. Szerencsére Finn a közelemben fekszik az ágy mellett, és ha kinyújtom a kezem, elérem őt.” – meséli Wardell.  

„Mindig is ő lesz az én hősöm, és őszintén szólva azt sem tudom, mihez kezdenék nélküle. Kutyaévekben számolva már nem fiatal, de mindig ugyanúgy vár, hogy végre hazaérjek a munkából. Nem hiszem, hogy tudomást vesz a koráról, ugyanolyan vidám, egészséges és erős, mint régen. Ha tehetné, már holnap visszajönne dolgozni.” 

Nos, ezúttal ennyi fért bele, de ha szeretnél még több szívmelengető kutyás történetet olvasni, akkor iratkozz fel az Adaptil Blogra, hogy az elsők között értesülj sorozatunk második részéről!